A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) mézre vonatkozó fejezetét és az EU méz rendeletét néhány éve frissítették. Az összetételi követelmény szerint a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez más élelmiszer (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), vagy egyéb anyag nem adható. A méznek – amennyire csak lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. Sütő-főző méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne. Az ún. szűrt – filtrált – méz kivételével sem pollen, sem pedig egyéb természetes alkotóeleme nem távolítható el a mézből, kivéve, ha ez az idegen eredetű szerves és szervetlen anyagok eltávolításának elkerülhetetlen következménye.őségi követelmények szerint a hazai mézek nedvességtartalma legfeljebb 20% lehet.

Az engedélyezett HMF érték – ami melegítés hatására jön létre – a rendelet módosítása során a felére, 40 mg/kg-ra csökkent. A fruktóz a felmelegített méz savas közegében könnyen bomlásnak indul miközben fokozatosan növekvő mennyiségű HMF (hidroxi-metil-furfurol) keletkezik, ami a méz színének sötétedését, az illat és íz változását okozza. A friss mézben nem mutatható ki. A méz hosszabb ideig napon történő tárolása, valamint szakszerűtlen felmelegítése elősegíti a HMF termelődését.

Nálunk jelenleg igazán hatásos és könnyen kezelhető eszközt csak a                                    Dávid Lajos gyártó által gyártott mézmelegítő.

230 V-os 500 W-os és 1 Kw-os teljesítményben kapható. Ez a fajta mézmelegítő egy elektromos fűtőszál spirál alakban feltekerve,hozzá egy szabályzó egység 80 C fokig. Használatával a méz hőmérsékletét szinten tarthatjuk vagy kimelegíthetjük a kristályos mézet. Érdemes a legnagyobb hőmérsékleten elkezdeni a kimelegítést,majd fokozatosan visszavenni 40-50 C fokig. A legnagyobb hőmérsékleten kezdett melegítés nem árt a méznek,mert a talp közelében a meleg méz helyét mindig hidegebb méz veszi át. Amikor már a méz folyóssá válik,akkor kezdődik meg a hőmérséklet intenzív emelkedése,s ilyenkor már oda kell figyelni a hőmérsékletre.Nagyon fontos,hogy a melegítés folyamán a talpnak végig a mézben kell lennie,mert ha pl. eldől s valamelyik része kilátszik,akkor az túlmelegszik s megégeti a mézet. Érdemes a melegítés kezdetekor mézzel felönteni,vagy a talpra kristályos mézet tenni,hogy fedve legyen. Legjobb módszer a mézmelegítő egyenesben tartására a láncos módszer,azaz a mennyezetről egy láncot lelógatni,áthúzni a melegítőn,s a láncszemekkel folyamatosan süllyeszteni a melegítőt,úgy ,hogy függőlegesen álljon mindig.Ezzel a kimelegítővel 14- 36 óra alatt lehet kimelegíteni a mézet,a tömegtől és a hőmérséklettől függően. Az 1 kW-os ajánlott a 120 l-es hordóhoz,azonban az 500 W-ossal is ki lehet,de ilyenkor a mézet kevergetni kell,azaz a hordó falán megmaradt kristályos mézet egy fakanállal vagy más eszközzel folyamatosan bele kell keverni a folyós mézbe.

Leghatásosabb mézmelegítő a vízkörös melegítő. Ez lényegében abból áll,hogy egy vízzel teli tartályban,beállítjuk a hordót,melyet így a víz ellep a szájáig. A vizet melegítjük,s egy hőmérséklet szabályzó rendszerrel a víz hőmérsékletét állítjuk be 40-50 C fok között. Az energiatakarékosság miatt a tartályt szigetelhetjük,így kevesebb  energia szükséges a hőtartáshoz. Egy ilyen rendszerrel egy 30 l-es hordót kb. 6-8 óra alatt ki lehet melegíteni.

Levegővel történő kimelegítés:

A forró levegőt fújjuk be egy dobozba,ahova a hordós mézet állítottuk. A dobozban a  befújt levegő hőmérsékletét szabályozzuk ,általában felül mérjük,mert a felső ponton már hidegebb a hőmérséklet. Hatásossága és a méz kímélése nagyon jó,azonban a levegőt csak alulról szabad befújni,mert a kísérletek alapján csak így olvasztja ki a mézet megfelelően.Felső befújás esetén a hordóban kristályos szemcsék maradhatnak,s ezérta mézet meg kell keverni.Alsó szigeteléssel a probléma megoldódhat,de az energia csökkentésének érdekében ajánlott a méz megkeverése a kimelegítés utolsó harmadában.

Melegítő párna:

Melegítőpárna csak szinten tartásra jó,40-50 C fokon levő melegítőpárnával nem lehet a mézet megfelelő időn belül kiolvasztani. Ahhoz,hogy a méz kiolvadjon,át kell adni a hőmérsékletet,s a teljesítménye miatt ez nem lehetséges,hiszen a külső levegő is felveszi az energia egy részét.

mézmelegítő kamra

Képek átvéve:Szalay László Encs

Vissza a választáshoz vagy tovább lapozás