Kötelezettségek

Minden méhészkedőnek az alábbi kötelezettsége van,függetlenül attól,hogy eladásra termel vagy csak saját szükségletre.

1.Önkormányzati bejelentés

Alapvető eljárási szabályok: a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést, a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek, aki a méhészt nyilvántartásba veszi.(A vándorméhészet bejelentéséről másik lapon foglalkozunk)

A bejelentőnyomtatvány letölthető itt.

2.TIR-ENAR azonosító ,bejelentés az Állategészségügyi Hivatalban

Tartási helyek létesítése, tenyészetek kialakítása (részlet)

3. § (1) Tartási helyek létesítéséhez, tenyészetek kialakításához az illetékes megyei állategészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Az állattartónak a nyilvántartásba vételi bejelentése során, ha az állattartóhoz több tartási hely tartozik, akkor - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - ezekből különböző tenyészeteket kell kialakítania.                                 4. § (1) Az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani: g) 4 minden méhészetet, a méhek állandó tartási helyével                                                                                                   http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&ctag=articlelist&articleID=11212&iid=1

A tartási hely és tenyészet bejelentését a területileg illetékes hatósági állatorvosnál kell megtenni a szükséges nyomtatványok kitöltésével. 

A nyomtatványok itt tölthetők le:http://enar.hu/utmutatok0.htm                                              

A harmadik kötelezettségünk a kaptárak megjelőlése a törvényben előírtak alapján

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdésének 18. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott  feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) Az állattartó köteles a TIR szerinti tenyészetkódot a kaptárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 milliméteres számokkal, roncsolás nélkül nem eltávolítható módon, égetéssel, vagy korróziónak ellenálló hordozón feltüntetni.”
2. § E rendelet 2012. június 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Nézze meg a kaptárbesütőről az ismertetőnket.

Minden méhészkedőnek az alábbi kötelezettsége van,aki eladásra termel függetlenül attól,hogy nagyban vagy kiüvegezve értékesít.

1.Őstermelői igazolvány és adószám kiváltása

Az őstermelői tevékenység – amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot eredményez – adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószámbármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságtól igényelhető.

1.1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történőnövénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint atermékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyagfelhasználásával történik. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősültovábbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzetterdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy atevékenység az Szja tv. 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltakvalamelyikébe tartozik.A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények - kivéve a 0602 40vámtarifa számú rózsa oltva is - értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nemhaladja meg. Amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető

1 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.)

2 Szja tv. 3. § 18. pont

3 Szja tv. 3. § 19. pont

4 Az őstermelő tevékenységek köre az Szja tv. 6. számú mellékletében található.

2

Őstermelésből származó bevételnek, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust,sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenységbevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0.5 litert meghaladókiszerelésben az adott évben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végsőfogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve azévi 7 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja a 7millió forintot, vagy ha az értékesítés nem az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, e bevételre azönálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozószabályokat lehet alkalmazni.

1.2. Az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány

Az őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési betétlap,amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózóbevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal,mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni.Családtagnak minősül a magánszemély házastársa, egyeneságbeli rokona, azörökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó,mostoha és nevelőszülője.A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyescsaládtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kellválasztania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételesköltségelszámolás tekintetében). További feltétel, hogy a közös őstermelői tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. A közös őstermelői igazolványt annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan megneveznek az együttes nyilatkozatukban. Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

5 Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatosan a 228/1996 (XII.26) kormányrendelet az irányadó.

6 Szja tv.78/A §.

7 Szja tv.78/A. § (2) bekezdés

Tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.2Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben –jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelőitevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál.Az őstermelői tevékenység – amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot eredményez – adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságtól igényelhető.

Az őstermelői igazolványok kiváltásának feltétele 2013. január 1-től egyszerűbbé válik. Így Vas megyében a nyolcezer őstermelő könnyebben jut hozzá a gazdálkodáshoz szükséges igazolványhoz.Az őstermelői igazolvány csak az értékesítési betétlappal érvényes, amelyet jelenleg évente kell megújítani. A módosítással egyszerre három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány és a három adóévre szóló értékesítési betétlap.  Az igazolványokat továbbra is az állandó lakhely szerint illetékes megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerv munkatársainál, a falugazdászoknál lehet igényelni. A mezőgazdasági őstermelőnek tizenöt napon belül vissza kell adnia az igazolványt, ha tevékenységét beszünteti, vagy azt nem őstermelőként kívánja folytatni. Újabb ügyintézésre a jövőben csak akkor lesz szükség a három éves érvényesség alatt, ha a személyes, a gazdasági, vagy a termelési adatokban történik változás. Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésére minden évben június 15-ig lesz lehetőség. A kiállítás évére vonatkozó értékesítési betétlap az adóév első napjától hatályos, ha azt március 20. napjáig adták ki. A március 20-a után kiadott betétlap a kiadás napjától kezdődően hatályos. A kiadás évét követő évekre vonatkozó értékesítési betétlap a rajta feltüntetett adóév első napjától hatályos.

A 2009. január 1-je előtt kiváltott igazolványok 2012. december 31-ig hatályosak, tulajdonosaik jövő évben már három évig érvényes igazolványt válthatnak. A 2009. január 1-je és 2012. december 31. között kiadott igazolványok 2014. december 31-ig maradnak érvényesek.Az őstermelői igazolvány újítása 2200 Ft-ba, új őstermelői igazolvány kiváltása 2200 Ft-ba, őstermelői igazolvány bevonatása 2200 Ft-ba kerül.
Az érvényesítés alkalmával új adatnyilvántartó lap kitöltésére kerül sor. 2010. évtől az őstermelőknek hitelt érdemlően kell bizonyítaniuk az őstermelő tevékenységüket, mivel az őstermelő igazolvány nyújtotta adókedvezmény, csak a saját gazdaságban megtermelt termékekre vonatkozik. Az adatnyilvántartó lapon fel kell tüntetni a földterületek nagyságát helyrajzi számmal, a termesztett növényféleségeket, valamint az állattenyésztőknek az állattartó épületek alapterületét, a benne tartott állatlétszámmal együtt.

Az adószám kiváltását a NAV-nál kell igényelni a szükséges nyomtatvány beadásával.

http://nav.gov.hu/data/cms281403/6._fuzet___Ostermelok_2013.pdf

A 2012. augusztus 1-től hatályba lépő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény kötelező tagságot ír elő az agrárszektor és az élelmiszeripar valamennyi piaci szereplője számára az agrárkamarában.
Ezáltal minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, aki a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik az agrárkamarai tagságra.
A leendő kamarai tagok kötelesek a Magyar Agrárkamara honlapján (www.agrarkamara.hu) található online regisztrációs felületen bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, valamint befizetni a kamarai hozzájárulást az ott közzétett számlaszámra.
Regisztráció költsége 5000 Ft.

http://www.agrarkamara.hu/Bemutatkoz%C3%A1s/K%C3%B6telez%C5%91Agr%C3%A1rkamarairegisztr%C3%A1ci%C3%B3.aspx#reg

Regisztráció itt:http://regisztracio.agrarkamara.hu/

Közvetlen a fogyasztónak értékesítő méhész bejelntkezési kötelezettségei:

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Ez a kötelezettség éves szinten mintegy 20000 Ft-ot jelent minimum összegben.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását és megfizetését szabályozó rendelet felsorolja a díjfizetésre kötelezettek körét, megállapítja a díj mértékét, a bevallás és a díjfizetés határidejét.A díj a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a kormányhivatalok bevétele lesz és az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatok ellátását fedezi. A díjat bevallani és befizetni is a NÉBIH-hez kell. Az évente fizetendő felügyeleti díj bevezetésével minden olyan vállalkozás és vállalkozó részt vesz a hatósági-igazgatási tevékenység finanszírozásában, amelyek/akik eddig is az élelmiszerlánc-felügyeletet végző szerv által nyújtott garanciák, szolgáltatások igénybevevői voltak. A díj bevezetésével lehetővé válik az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladataival együtt járó költségek fedezetének biztosítása, egyúttal megvalósul a pénzügyi terhek arányos megoszlása az élelmiszerlánc szereplői között. A felügyeleti díjfizetési és bevallási kötelezettség alá tartozik minden olyan élelmiszer- és takarmányipari vállalkozás, illetve élelmiszerlánc-szereplő, amelynek tevékenységére kiterjed az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrző munkája. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény 2012 januárjától bevezette a felügyeleti díjat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat május 31-ig kell bevallani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően a NÉBIH portálján. A díjat banki átutalással két részletben, egyenlő összegben július 31-éig, illetve január 31-éig kell a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 számú elkülönített számlájára ezer forintra kerekítve megfizetni. A NÉBIH honlapján elérhető bevallási űrlapon a bevallóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy mint élelmiszert kizárólag véső fogyasztók számára értékesítők jogosultak-e az egyszerűsített, átalányjellegű bevallásra és nyilvántartásra. A bevallási nyilatkozaton az elmúlt év élelmiszerlánc felügyelet alá eső tevékenységeinek nettó árbevételét, illetve magánszemélyek esetén jövedelmét, továbbá a jelenleg végzett tevékenység(eke)et, illetve a tevékenység végzésének jellemző helyét (megye) kell megadni.Az élelmiszerlánc felügyeleti terv bevallásával kapcsolatban további részletek olvashatóak a NÉBIH honlapján. Kérdéseiket a felugyeletidij@nebih.gov.hue-mail címre továbbíthatják, vagy a 06-1/336-9024-es telefonszámon tehetik fel.

http://www.kormany.hu/download/d/fa/80000/MR_2012_040_(IV_27)_VM_rendelet.pdf

Termékdíjtörvény alá történő bejelentkezés minimum 2000 Ft költség éves szinten.A mezőgazdasági termelő bejelentkezhet általány alá vagy általános szabályok szerint.Amennyiben az általános szabályok szerint jelentkezik be,úgy havi vagy negyedéves bevallást kell adnia elektronikus úton.Általány esetén sosem kell bevallást tenni.Amennyiben gyártótól vásárol csomagolóanyagot,úgy a megfelelő nyomtatvány kitöltésével a gyártó felé kérheti a termékdíj elengedését, azonban ez esetben a csomagolóanyag felhasználásáról szigorú nyilvántartást kell vezetnie.A bejelentkezés szükségessége nem egyértelmű ,amióta a gyártó fizeti meg a termékdíjat,azonban a törvény e paragrafusa alapján be kell jelentkezni:

10. §23 (1)24 A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét az állami adóhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.

2011. évi LXXXV. törvény 9-rész (részlet)                               -(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási és nyilvántartási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.   15. §43 (1)44 E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)45 A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó kötelezett, továbbá a (4) bekezdésben foglalt éves értékesítési nettó árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.

(3)46 A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 12 000 Ft/év, .

(4)47 A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz millió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.

(5)48 A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem változtathatja meg a tárgyéven belül.

(6)49

(7)50 Ha a termékdíjátalány-fizetést választó kötelezett – a mezőgazdasági termelő kivételével – a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.

aspxwww.termekdijinfo.hu/szakertovalasz/Lapok/mg_termelo_atalany_2012.aspx

 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100085.TV

A méz kiskereskedelmi forgalmában történő cimkézés szabályai 2016 decemberétől a következőkre módosultak:

header_bg_banner
MK


Lapszemle
Kistermelői mézkiszerelés és -értékesítés
Méhészet (2015-1. szám)
Dr. Sidó Zoltán
2015.01.15., csütörtök, 20:14

Az élelmiszereket előállító és értékesítő kistermelő fogalma 2006 óta létezik a magyar jogrendben, amikor hatályba lépett az e tevékenységeket meghatározó és szabályozó első rendelet, a 14/2006. (II. 16.) FVM-rendelet. Jelenleg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -forgalmazás élelmiszer-biztonsági szabályait az 52/2010. (IV. 30.) FVM-rendelet (a továbbiakban: kistermelői Rendelet) foglalja össze.

Fontos kiemelni, hogy az ebben meghatározott kistermelői tevékenység élelmiszert előállító és értékesítő kategória, tehát élelmiszer-biztonsági szempontok szerint szabályozott tevékenység. Ezzel szemben (vagy inkább emellett) a mezőgazdasági őstermelő termelési és adózási kategória: olyan természetes személyt jelöl, aki saját mezőgazdasági termeléséből származó termékek értékesítéséből jut jövedelemhez, majd a rá vonatkozó szabályrendszer szerint adózik és fizeti járulékait is. Termékeit jellemzően az élelmiszeriparnak, vagy a kereskedelemnek adja el, ahol a további forgalmazás, esetleges feldolgozás az élelmiszer-ellenőrző hatóság által nyilvántartott vállalkozásnál történik, így a hatósági ellenőrzés biztosított.

Feldolgozatlan élelmiszer
A kistermelői Rendelet által definiált kistermelő saját maga termeli meg mezőgazdasági termékeit, ám ezeket, sőt akár a belőlük előállított élelmiszereket is kis mennyiségben, korlátozott területen közvetlenül a végső fogyasztónak (esetleg a kizárólag végső fogyasztót kiszolgáló kiskereskedelmi egységeknek) adja át. E műveletek hatósági ellenőrzése úgy biztosítható, hogy az említett tevékenységeket folytatni kívánó termelő, mint természetes személy, az élelmiszerellenőrző hatóságnál regisztráltatja magát, és így - a termékek jellegétől függően - a regisztrációt végző hatóság ellenőrzi a termelés helyét és feltételrendszerét. A regisztrált kistermelő egyébként lehet mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó, eldöntve, hogy melyik a számára előnyösebb adózási forma; ez az élelmiszer-biztonság szempontjából mindegy. Jogi személyiséggel rendelkező cég, szervezet, egyesület vagy önkormányzat azonban nem regisztrálható kistermelőként.

Az alapfogalmak tisztázása után vizsgáljuk meg, milyen előírások és korlátozások vonatkoznak a méz termelésére és értékesítésére.

Az Európai Unió élelmiszerjogi szabályozása szerint a méz alaptermék, feldolgozatlan élelmiszer. Feldolgozásnak csak az a tevékenység számít, ami az eredeti terméket lényegesen megváltoztatja. Ezért tehát a méz, a mézkeverék, a magvakkal, gyümölcsökkel vagy más növényi részekkel elegyített méz egyaránt feldolgozatlan élelmiszer. Meg kell azonban jegyezni, hogy mézzel készült ételek, sütemények, bonbonok nem tekinthetők kistermelői élelmiszernek akkor sem, ha hozzájuk a mézet a gyártó saját maga termeli meg. A kistermelői élelmiszert ugyanis olyan, saját termelésű alapanyagból kell előállítani, mely annak meghatározó jellegét és tömegét adja; nem elegendő a saját termelésű alapanyagot csupán ízesítésként hozzáadni.

A kistermelői Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a kistermelő mézet, méhészeti termékeket saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva, Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Régión belüli a kistermelő gazdaságának helye szerinti megyében lévő, valamint budapesti létesítmény. Tehát területi korlátozás csak a kereskedelmi és vendéglátó létesítményekbe értékesített méznél van („régión belüli"), a közvetlen piaci, vásári, rendezvényi mézárusítás Magyarország teljes területén folytatható a méhész kistermelő által. Az értékesítés helyének a méz csomagolásában és jelölésében van meghatározó jelentősége, mint majd látjuk.

Jelőlési kötelezettség
A kistermelői Rendelet szerint regisztrált mézelőállító kistermelő meg kell hogy feleljen néhány alapvető követelménynek. Így például méhállományának legyen ENAR-tenyészetkódja és vegyen részt a kötelező mentesítési programokban, vagyis az őszi monitoring-vizsgálatokon; a méz kinyeréséhez, tárolásához, illetve kiszereléséhez álljon rendelkezésre legalább egy, csakis erre szolgáló helyiség; e helyiség feleljen meg az élelmiszer-biztonsági alapkövetelményeknek, melyeket a kistermelői Rendelet 4. számú melléklete foglal össze; legyen biztosítható a termékek azonosítása, nyomonkövetése. Ezen követelményeken túl az értékesítés helyétől függően kell gondoskodni a kiszerelésről (csomagolásról) és a jelölésről. A további részletezés előtt meg kell vizsgálnunk, mi a csomagolás!

Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet meghatározásában „egyedi csomagolás": az élelmiszerek olyan csomagolóanyagba vagy tárolótartályba történő behelyezése, amely közvetlenül érintkezik a szóban forgó élelmiszerrel, valamint maga az egyedi csomagoláshoz használt anyag vagy tárolótartály. „Gyűjtőcsomagolás": egy vagy több egyedi csomagolással ellátott élelmiszer második tárolótartályba történő ehelyezése, valamint maga az utóbbi tárolótartály.

Alapszabály: kistermelő nem köteles az élelmiszert csomagol-tan értékesíteni sem közvetlenül a végső fogyasztónak, sem kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. Ám ha csomagoltan értékesít - s a méz esetében igen nehéz lenne csomago-latlanul értékesíteni -, minden jelölési előírást be kell tartania! A jelölési kötelezettségeket a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv 1-32001/110 sz. Méz c. előírása tartalmazza. Előbbi szerint végső fogyasztóknak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek szánt mézek esetében a kötelező jelölési elemek: megnevezés, nettó mennyiség, minőségmegőrzési idő, tárolási feltétel, a jelölésért felelős vállalkozás (gyártó vagy forgalmazó) neve, címe; származási ország. Az egyébként kötelezően előírt - de csak 2016. év végétől kötelezően alkalmazandó - tápértékjelölés alól kivétel a méz, mint egyetlen összetevőből álló feldolgozatlan termék. Sőt, nem kötelező a tápértékjelölés a kistermelői Rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek, tehát pl. mézbe kevert kandírozott gyümölcsök esetében sem.

Általános követelmények
Az előző általános követelményeket a kistermelői Rendelet a csomagolt, illetve csomagolatlan élelmiszerek alapján, valamint az értékesítés helye szerint pontosítja:

1. Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek, az élelmiszerekjelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a „kistermelői", vagy méz esetében a „termelői" jelzőt a termék megnevezése előtt. Csomagolatlan élelmiszernek - beleértve az alapterméket is - kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői", vagy méz esetében a „termelői" jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.

2. Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, valamint házhozszállítással, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet. Fel kell tüntetni a termék tömegét is, kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelő a vevő jelenlétében méri le. Csomagolatlan élelmiszer ilyen módokon történő értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, valamint a termék nevét kell feltüntetni.

Megjegyzendő, hogy a gazdaság címe az, ahol a kiszerelés, tárolás, de akár az állattartás is történik; ez nem feltétlenül azonos a lakóhellyel, ám valamelyik címet mindenképpen fel kell tüntetni! Fontos még, hogy méz esetében -mivel nem tartozik a mikrobioló-giailag kockázatos, gyorsan romló élelmiszerek közé - sohasem a fogyaszthatósági, hanem mindig a minőségmegőrzési időt kell feltüntetni!

Minőségmegőrzési idő
Láthatjuk, hogy az értékesítés kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménybe is történhet csomagolatlanul, de ez méznél lényegében megoldhatatlan. Ellenben nagyon is ajánlott a valamely záróelemmel, pl. zárszalaggal ellátott csomagolás alkalmazása, hiszen az nem manipulálható a kistermelő távollétében, így az ilyen csomagolás a kistermelő saját „biztonságát" szolgálja, élelmiszere minőségét szavatolja.
Összefoglalva tehát, csomagolt méz esetében a kötelező feliratok:

- a „Termelői" jelző, utána a méz megnevezése (pl.: Termelői vegyes virágméz),
- a nettó tömeg (grammban vagy kilogrammban kifejezve; nem kell, ha a vevő jelenlétében mérik le),
- a minőségmegőrzés ideje („minőségét megőrzi:" szöveg után nap-hónap-év sorrendben, pl. 14.12.2015.),
- az ehhez szükséges tárolási feltételek (pl.: „Tárolás napfénytől védve, szobahőmérsékleten"),
- a termelő neve és címe (akár lakcíme, akár gazdaságának címe),
- a származási ország, mely kistermelő esetében kizárólag Magyarország lehet. (Országhatár mentén a méhek gyűjthetnek más országból is, de a termelés, a pergetés, csomagolás helye akkor is Magyarország!)


A minőségmegőrzési időt mindig az előállító határozza meg, célszerűen az előállítás (méznél a kiszerelés/csomagolás) napjától számítva. Termelői mézek esetében erre irányuló eltarthatósági vizsgálat nélkül is elfogadható az egy-két év időtartam, noha az esetleges kristályosodást egyesek a minőség megváltozásának tekinthetik, tehát erre hajlamos mézeknél ajánlatos rövidebb időt szabni.

A tárolási feltételek leírása nem kötelező a kizárólag piaci, vásári, rendezvényi, vagy házhoz szállítással történő értékesítésnél. Ám ha egyszer - csak egyetlenegyszer - boltba vagy vendéglátásba kerül az ilyen feliratú méz, azonnal kifogásolható lesz a tárolási körülmények feltüntetésének hiánya. Célszerű olyan címkét szerkeszteni, mely bármelyik értékesítési területen kifogástalan!

A méz egyetlen összetevőből álló élelmiszer (a benne lévő virágpor is természetes alkotóelemnek számít), tehát az összetevők felsorolása nem szükséges. Azonban termésekkel, gyümölcsökkel kevert mézeknél/ mézes csemegéknél már fel kell tüntetni az összetevőket, mennyiségük szerinti csökkenő sorrendben (például így: „Összetevők: akácméz, aszalt körte, kandírozott kivi, dióbél, szárított kakukkfű"). Az összetevők felsorolása a megnevezést követi a címkén.

Egyéb méhészeti termékek
Végül néhány gondolat az egyéb méhészeti termékekről. Virágpor, propolisz a kistermelő által ugyanúgy értékesíthető, mint a méz. Ügyelni kell azonban a mennyiségi korlátozásra: a kistermelői rendelet meghatározása szerint az éves értékesíthető mennyiség méz és méhészeti termékek esetén összesen 5000 kg. Nyilván nem mérhető a mézhez az egyéb termékek évi mennyisége, mégis figyelembe kell venni azokat is. A termékek címkéjén élettani vagy gyógyító hatást feltüntetni tilos, hacsak erre irányuló szigorú vizsgálatok azt nem bizonyítják (kistermelői élelmiszer esetében ez úgyszólván megfizethetetlen). Propolisz-tinktúra előállítása, tárolása és forgalmazása a termék magas alkoholtartalma miatt jövedéki engedélyhez kötött, ám kistermelőknél ennek megszerzése gyakorlatilag nem lehetséges, nem is ajánlott. Mézzel készült egyéb élelmiszerekről, vendéglátó termékekről már volt szó fentebb, ám egy gondolatot megérdemel a falusi vendégasztal-szolgáltatás: a kistermelői Rendelet meghatározásában „falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén". Ennek keretében előállíthatók olyan házi, hagyományos ételek, melyekhez saját termelésű mézét (és más termékeit) a falusi vendégasztal-szolgáltatást nyújtó kistermelő felhasználja.

Dr. Sidó Zoltán
 

Kötelező betüméretek a csomagolás legnagyob felülete alapján:

 

<10 cm2

< 80 cm2


≥80 cm2
 

Minimális betűméret   
 (x-magasság)

0,9mm

0,9mm

1,2 mm

Kötelező elemek

Név, allergének,
nettó mennyiség, minőség-megőrzési idő
(összetevőket más eszközzel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére rendelkezésre kell bocsátani)
Az ugyanazon látómezőt nem kell alkalmazni.

Minden kötelező

Minden kötelező

olvashatóság”: a tájékoztatás fizikai megjelenése, amely a tájékoztatást vizuálisan hozzáférhetővé teszi a lakosság számára, és melyet számos paraméter határoz meg, többek között a betűméret, a betűköz, a sorköz, a betűvonal- vastagság, a betűszín, a betűtípus, a betűk szélességének és magasságának aránya, az anyag felülete, valamint a betűk és a háttér közötti kontraszt;

 

betü

látómező”: a csomagolás összes olyan felülete, amely egy nézőpontból olvasható;

fő látómező”: az a látómező, amely vásárláskor valószínűsíthetően először kerül a fogyasztó figyelmébe, és amelynek alapján a fogyasztó azonnal azonosítani tudja a terméket jellemzői és tulajdonságai, illetve adott esetben a márkája alapján. Amennyiben egy csomagoláson több azonos főlátómező van, az élelmiszer-vállalkozó által e célra kiválasztott felület minősül fő látómezőnek.

 

Az élelmiszer „külső csomagolásán egy látómezőben” kötelező feltüntetni:
-Név
-Minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő
-Tárolási/felhasználási feltétel
-Vállalkozás neve és címe
A fagyasztási vagy első fagyasztási időpontot a következőképpen kell feltüntetni: nap-hónap-év (fordított dátum)

A „Fogyasztható:……” után a tárolási feltételeket kell feltüntetni, míg a „Minőségét megőrzi: …. „ szöveget ha szükséges követnie kell a tárolási feltételeknek (amelyek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését) .

 

Tápértékjelölés
1169/2011/EU rendelet szerint

Általában kötelező.

Nem kötelező az alkalmazása:
nem előrecsomagolt élelmiszerek, de a tagállam előírhatja
ha a legnagyobb felület 25 cm2-nél kisebb
kistermelői és kézműves termékek (MÉ 2-109 irányelv)
bizonyos élelmiszerek mentesülnek a kötelező tápértékjelölés alól (V. melléklet)
Pl. egyetlen összetevőből álló feldolgozatlan termékek, feldolgozott termékek, amelyeket csak érleltek

dia az élelmiszerek jelőléséről

Következő oldal